Cikkezde

Várja-e az imádkozni elfelejtett ember a megváltást?

A kérdés megkerülhetetlen, de a XX. századi diskurzusok tömkelege mégis hajthatatlanul bizonyítja, hogy bagatellizálható, elodázható. Megváltás helyett inkább a leváltás, műszakváltás, átváltás kézzelfogható témakörénél ragadunk le. Csak semmi olyasmi, ami földi dimenziónkon túl a végtelenbe vezethetne.

Ludwig Múzeum

2009. október 09. - 2010. január 03.

Nos, azt hiszem nem olyan rég úgy kezdtem volna ezt a rövid írást, hogy a Ludwig Múzeum mintha a sokat látott és kétségtelenül világhírű fotós Robert Capa után egy újabb hírneves magyar alkotót keresett volna, hogy kultúrára csábítsa hitehagyott ál lampolgárait, felvillantva ezzel a reményt, hogy igenis léteznek tehetségeink, akik a nagyvilágban is megállják helyüket.

Nemsokára megérkezik a mozikba Stephenie Meyer regényének folytatása, az Újhold. Márpedig mindennek, ami sokakat megmozgat, érdemes figyelmet szentelni. Ez ugyanis a legbiztosabb jele annak, hogy valami ösztönöset, ősit hoz mozgásba, amely mindannyiunk lelkében ott szunnyad. A vámpír filmek pszichológiai szempontból igazi ínyencségnek számítanak.

Az Alkonyat nemcsak külföldön, hanem hazánkban is nagy sikert aratott, főként a fiatalok körében. Mi az, ami ennyire vonzóvá teszi ezt a trilógiát? Ebbe két szempontból is belekóstolhatunk, mit jelent a vámpír lét a bennünk szunnyadó ösztönnek, és melyik egyéni részünkre van hatással?
 

A nemek közti egyenlőség az utóbbi száz évben (bár gyökerei a francia forradalomig nyúlnak vissza) már-már lerágott csontnak tűnik a feminista mozgalmak és a demokratív államformák elterjedésének köszönhetően. Az erről folytatott diskurzusok hasznosak, sőt elvártak a mai nyugati, illetve fejlett(nek mondott) kultúrákban, azonban észre kell vennünk, mi minden rejlik a nemek közti egyenlőség fogalmában. Az egyenlőség nem jelent feltétlenül azonosságot, azonban ezt sokan, sokszor elfelejtik.

Hatások és választások, vonzások és választások, vonzások és változások. Miféle hatással lehetnek egymásra az emberek? Hogyan hathat egymásra férfi és nő, férfi és férfi, nő és nő (és akkor még nem beszéltünk arról, hogyan hat gyermek a felnőttre stb.)? A következőkben főként párkapcsolatokról, az abban való tudatosságról, tudattalanságról és tudatlanságról lesz szó annak tükrében, hogyan hatnak egymásra a kapcsolat felei, illetve hogyan hat a környezet az egyes embereken keresztül a kapcsolatokra.

Az elmúlt hetekben internetes berkekben felkapott témává vált a Rorschach-teszt, és annak különféle weboldalakon való megjelenése. Bizonyos szempontból értetlenül tekintek a táblák internetre való felkerülésére, hiszen azok használhatósága részben azon is múlik, milyen előzetes információkkal rendelkezik róluk a válaszadó. Persze nyilvánvalóan utánajárhat az ember könyvtárakban, vagy alaposabb (ezen tulajdonság megkérdőjeleződni látszik) kutatás után az interneten, hogy mi is ez a teszt - fontos tudni azonban, hogy az informálódással az ember csak saját magát fosztja meg attól a lehetőségtől és az élménytől, amit a teszt előzetes ismerete nélkül kaphatna. Minden olyan tudásmorzsa - legyen az akár egy példaválasz, vagy valamiféle vicces(nek tűnő) szavazás -, amelyet az ember a Rorschach-teszt felvétele előtt kap, befolyással lehet annak eredményeire.

Most induló sorozatunkban olyan emberekkel beszélgetünk, akiknek a sorsa valamilyen módon eltér az átlagostól. Első beszélgetőpartnerem évek óta jó barátom. Kapcsolatunkat igen, nevét és arcát azonban nem vállalta. Milyen mértékben szükséges a rejtőzködés? Miként alakult ki benne, hogy a saját neméhez vonzódik? Hogyan éli meg ezt a folyamatot egy fiatal? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A Pszichológia a Fiatalokért Alapítvány tagjai nem sokkal az alapítvány létrejötte után úgy gondolták, érdemes lenne az interneten is megjelenni, a pszichológiai ismeretterjesztés érdekében. Megalakult ez a honlap, és az ötletelés során arra jutottunk, érdemes lenne különféle tájékoztató jellegű, kulturális témájú írást megjelentetnünk. Cikkeinkben igyekszünk aktuális témákat feldolgozni, azokat némi lélektani háttérinformációval, elméleti érdekességekkel vegyítve. Így jött létre a blogunk, ahol filmekről, könyvekről, kiállításokról, zenéről, playback színházról, és a nemrég megrendezett EFOTT fesztiválról is írtunk az elmúlt közel másfél év során. Ez alatt az idő alatt majdnem 90 cikk született 28 alapítványi tagunk tollából.

Az idén megrendezett goldenblog versenyre beneveztük honlapunk blogos részét, két kategóriában: a kultúra, és a tájékoztató blogok közé. Ez utóbbi kategóriában kerültünk be a százas listába, amire részemről nagyon büszke vagyok! Kíváncsian várjuk a goldenblog végeredményét, és remélem, hogy a továbbiakban is egyre inkább fejlődő holnapot tudhatunk a magunkénak. Ebben Ti, olvasók is segítségünkre lehettek, ha megírjátok a fórumunkban, mivel tudnánk még színesebbé tenni az oldalt, mire lennétek kíváncsiak!

Egy kis kiegészítés: a goldenblog oldalát nézegetve arra lettem figyelmes, hogy a Pszi-Fi blog nem csak a tájékoztató, hanem a Hírblogok kategóriájában is bekerült a versenybe! Köszönjük!

Lássuk csak..a Twitter egy mikroblog szolgáltatás, ahol a felhasználók 140 karakteres üzeneteket küldhetnek a nagyvilágnak, és egymásnak. 140 karakter, melyet a Twitter honlapján, külfönféle alkalmazásokon keresztül, de akár sms-ben is frissíthetnek - az így felküldött üzenet azonnal megjelenik a felhasználó profilján, és azon ismerőseinél, akik követik. Percről-perce tudhatjuk tehát, mi történik a másikkal, legyen az akár személyes ismerősünk, vagy csak "valaki" a hálóról.
A Nagy Twitter Verseny után @hh írása szerint nagyjából 6300 felhasználó alkotja a magyar Twitter közösséget. - Igen, közösséget, a Twitterezők csoportját. Bár, ki tudja, lehet, hogy azóta még ennél is többen vagyunk..

Alapítványi tagjaink közül ketten (Máté és Tóth Dani) az elmúlt időszakban sok időt töltöttek azzal, hogy megismerjék a számítógéppel játszók lélektanát. Kutatásuk első díjas lett az idei OTDK-n! Lássuk miről is szólt ez a kutatás!